A lassítás célja nem a megállás, hanem az, hogy a gyorsuló világban befelé tudjunk nézni és magunkra figyeljünk, hogy meglássuk, mire van szüksége a lelkünknek és a testünknek.
Én is, mint oly sokan a mai világban, pörgősen élem a mindennapjaimat. Rendezvényszervezéssel foglalkozom, cikkeket írok, interjúkat készítek, fotózok, videózok, közösségi média felületeket kezelek, virtuális asszisztenskedem stb. Gyakorlatilag mindig van valami feladatom. Van, hogy többnapnyi történést tudhatok magam mögött 24 óra alatt.
Néha muszáj egy kicsit lassítani. Egy kicsit messzebbről vagy inkább más perspektívából nézni önmagunkat, az életünket. A lassítás nem az életünk sebességéről szól, ez inkább egy folyamat, ami az életünk minőségén képes változtatni. A slow életszemléletet többéves munka során dolgozták ki, pszichológiai alapokra fektetve. 
Ennek alapján a lassítás inkább egyfajta tudatosságot jelent. Azt, hogy a napi rohanás közepette képesek legyünk megállni, egy-egy helyzetet megvizsgálni és úgy meghozni döntéseket, hogy közben figyelünk arra, hogy a testünknek és a lelkünknek mire van szüksége. Azt hiszem, ezzel én is teljes mértékben egyetértek, számomra ez nem megállást jelent, hanem egyensúlyt, ami önismeretet, tudatosságot igényel. Ennek az életszemléletnek az elsajátításával elkerülhetjük azt, hogy bedaráljon minket ez a felgyorsult világ.
Carl Honoré A lassúság dicsérete című könyvében így fogalmaz:
„ …𝕘𝕪𝕠𝕣𝕤 𝕖́𝕤 𝕝𝕒𝕤𝕤𝕦́ 𝕟𝕖𝕞 𝕔𝕤𝕦𝕡𝕒́𝕟 𝕤𝕖𝕓𝕖𝕤𝕤𝕖́𝕘𝕓𝕖𝕝𝕚 𝕜𝕦̈𝕝𝕠̈𝕟𝕓𝕤𝕖́𝕘𝕖𝕥 𝕛𝕖𝕝𝕖𝕟𝕥. ℕ𝕒𝕘𝕪𝕤𝕫𝕖𝕣𝕦̋𝕖𝕟 𝕡𝕖́𝕝𝕕𝕒́𝕫𝕫𝕒́𝕜, 𝕒𝕙𝕠𝕘𝕪𝕒𝕟 𝕒 𝕤𝕒𝕛𝕒́𝕥 𝕖́𝕝𝕖𝕥𝕦̈𝕟𝕜𝕣𝕖 𝕖́𝕤 𝕒 𝕧𝕚𝕝𝕒́𝕘𝕣𝕒 𝕥𝕖𝕜𝕚𝕟𝕥𝕦̈𝕟𝕜. 𝔸 𝕘𝕪𝕠𝕣𝕤 𝕒 𝕥𝕖𝕞𝕡𝕠́𝕛𝕒 𝕞𝕚𝕒𝕥𝕥 𝕒𝕘𝕣𝕖𝕤𝕤𝕫𝕚́𝕧, 𝕜𝕠𝕟𝕥𝕣𝕠𝕝𝕝𝕒́𝕝𝕟𝕚 𝕒𝕜𝕒𝕣, 𝕒𝕟𝕒𝕝𝕚𝕥𝕚𝕜𝕦𝕤, 𝕖𝕝𝕤𝕚𝕖𝕥𝕖𝕥𝕥, 𝕤𝕥𝕣𝕖𝕤𝕤𝕫𝕖𝕤, 𝕗𝕖𝕝𝕤𝕫𝕚́𝕟𝕖𝕤, 𝕥𝕦̈𝕣𝕖𝕝𝕞𝕖𝕥𝕝𝕖𝕟, 𝕖𝕝𝕗𝕠𝕘𝕝𝕒𝕝𝕥, 𝕥𝕦́𝕝𝕙𝕒𝕛𝕤𝕫𝕠𝕝𝕥, 𝕞𝕖𝕟𝕟𝕪𝕚𝕤𝕖́𝕘𝕚 𝕖́𝕤 𝕟𝕖𝕞 𝕞𝕚𝕟𝕠̋𝕤𝕖́𝕘𝕚. 𝔸 𝕝𝕒𝕤𝕤𝕦́ 𝕖𝕟𝕟𝕖𝕜 𝕒𝕫 𝕖𝕝𝕝𝕖𝕟𝕥𝕖́𝕥𝕖: 𝕟𝕪𝕦𝕘𝕠𝕕𝕥, 𝕥𝕠̈𝕣𝕠̋𝕕𝕠̋, 𝕓𝕖𝕗𝕠𝕘𝕒𝕕𝕠́, 𝕚𝕟𝕥𝕦𝕚𝕥𝕚́𝕧, 𝕜𝕚𝕖𝕘𝕪𝕖𝕟𝕤𝕦́𝕝𝕪𝕠𝕫𝕠𝕥𝕥, 𝕥𝕦̈𝕣𝕖𝕝𝕞𝕖𝕤, 𝕞𝕚𝕟𝕠̋𝕤𝕖́𝕘𝕚 𝕖́𝕤 𝕟𝕖𝕞 𝕞𝕖𝕟𝕟𝕪𝕚𝕤𝕖́𝕘𝕚. 𝕍𝕒𝕝𝕠́𝕤 𝕖́𝕤 𝕥𝕒𝕣𝕥𝕒𝕝𝕞𝕒𝕤 𝕜𝕒𝕡𝕔𝕤𝕠𝕝𝕒𝕥𝕠𝕜 𝕜𝕚𝕖́𝕡𝕚́𝕥𝕖́𝕤𝕖́𝕣𝕠̋𝕝 𝕤𝕫𝕠́𝕝 – 𝕒𝕫 𝕖𝕞𝕓𝕖𝕣𝕖𝕜𝕜𝕖𝕝, 𝕒 𝕜𝕦𝕝𝕥𝕦́𝕣𝕒́𝕧𝕒𝕝, 𝕒 𝕞𝕦𝕟𝕜𝕒́𝕧𝕒𝕝, 𝕒𝕫 𝕖́𝕥𝕖𝕝𝕖𝕜𝕜𝕖𝕝, 𝕞𝕚𝕟𝕕𝕖𝕟𝕟𝕖𝕝.”
Akik először találkoznak ezzel a fogalommal, szemlélettel, jogosan teszik fel a kérdést, hogy hogyan lassítsanak. 
Ha lassítani szeretnél, számos, a saját életedhez illeszkedő lehetőség közül választhatsz. Az már csak rajtad múlik, hova és hogyan illeszted be ezeket az apró változtatásokat. Csinálhatod azt például, hogy eldöntöd, a reggeli kávé mellett nem a telefonodat nyomkodod (nincs messenger, nincs e-mail), nincsenek hírek), hanem csak élvezed a kávé illatát és ízét. Vagy ha egyébként mindenhova autóval mész, a két saroknyira lévő célhoz akár el is sétálhatsz. A kapcsolataidat érzed veszélyben? Dönts úgy, hogy amikor beszélsz a barátaiddal, csak rájuk figyelsz, és semmi másra.
Tehát, te is láthatod, nem kell óriási változtatásokra és teljesíthetetlen feladatokra gondolni. Apróságokról van szó, amelyek rutinná válásával egyre jobban fogod magad érezni és lassan az egész életed és életszemléleted megváltozik.
A legfontosabb, hogy felismerd, lassításra van szükséged. Ennek tünetei mindenkinél mások, általánosságban az állandó fáradtság, az alvásproblémák, a teljesítménykényszer, túlhajszoltság, a „nem tudok kikapcsolni” érzés árulkodó jelek lehetnek. Ám akkor is érdemes elkezdeni lassítani, ha nem tartozol ebbe csoportba (vagy nem veszed észre), hiszen csak jót teszel vele a testednek és a lelkednek egyaránt. Az egész arról szól, hogy valamit azért csináljunk, mert boldoggá tesz minket, mert örömünket leljük egy-egy tevékenységben.
A rálátás után jöhetnek az apró kis változtatások, a döntések, amiket magadért hozol meg. Íme, öt tipp, amivel segíthetsz magadnak a lassításban.
Ｊáｔéｋ
Játssz! Bármit. Egyedül, társasággal, teljesen mindegy. Kevés dolog van, ami annyira beindítja az agy működését, mint a játék. Vegyél elő puzzle-t, kártyát, ha pedig többen vagytok, bármilyen társasjátékot, hidd el, nagyon jót fog tenni a lelkednek és az agyadnak, a gondolkodásodnak is.
Ｎｙｕｇａｌｏｍ
Fontos, hogy tisztában legyél azzal, mi az, ami segít neked abban, hogy magadra, befelé figyelj. Van, aki meditál, van, aki könyvet olvas, van, aki rajzol, van, aki valamilyen illóolaj illatától tud ellazulni, a lehetőségek tárháza itt is végtelen, hiszen mindannyian mások vagyunk. Keresd meg magadban, hogy neked mi segít előidézni a csendet, a nyugalmat, amikor csak magadra kell figyelned. A színezés, az olvasás, a meditáció és a jóga, illetve a torna is lehet a mindennapjaid része (ha csak napi 15 percet szánsz ezekre, már jobb lesz), és a pozitív értelemben vett befelé fordulást is elősegítik ezek a tevékenységek. Kis lépésekben haladva egyre jobban megismerheted magad és testileg, lelkileg is jót tesz.
Ｒöｖｉｄ ｄｉｇｉｔáｌｉｓ ｄｅｔｏｘ
Nem, nem kell napokra félretenned a telefont és a számítógépet, vagy kikacsolnod az internetet, de ebben is szükség van egy kis pihenésre. Adj magadnak legalább napi egy órát kütyük nélkül vagy jelölj ki egy helyet a lakásban, ahová soha nem viszel elektronikai eszközt. Nem könnyű, de rövid idő alatt is pozitív hatást érhetsz el vele. Iktasd ki például a főzés és az ebéd idejére a telefont és csak azzal foglalkozz, amit épp csinálsz!
Ｓéｔａ
Számtalan oka van annak, hogy szeretek sétálni, amikor csak tehetem, munkába is így járok. Javítja a hangulatot (pláne, ha gyönyörű napsütéses idő van), javítja az emésztést, jót tesz a légzésnek (és nem mellesleg szebbek lesznek a lábaim). Esténként vagy korán reggel szoktam menni egy kört a belváros környékén, hiszen egy kicsi mozgás mindenképpen kell. És rengeteget teszek ezzel az egészségemért.
Ｔｅｒｍéｓｚｅｔ
Itt a tavasz, irány a természet! Ha vidéken élsz, sokkal könnyebb helyzetben vagy, hiszen nagy valószínűséggel csak el kell indulnod valamerre és a közeledben van egy erdő. Ha városban vagy, akkor is meg lehet oldani, ki tudsz menni egy parkba, vagy felugrasz a bringára és választhatsz egy közeli erdőt vagy rétet (vagy tópartot). Ha elakadsz, vagy nem találsz egy problémára megoldást, menj ki a természetbe, hallgasd és nézd a madarakat, ölelgesd a fákat, ülj le a fűben, jó hatással lesz a testedre és a lelkedre is.
Lassíts és élvezd ki a pillanatot!
Benne vagy?
• P.R. •
