Lassan vége van az évnek, jön valami új (vagy folytatódik, ami idén elkezdődött). Egy biztos, én magam mozgalmas, rengeteg impulzussal teli évet tudhatok magam mögött.
180 fokos fordulatot vett az életem, vállalkozást indítottam, költöztem, gyakorlatilag teljesen máshogy élek, mint egy évvel ezelőtt.
Kemény év volt, sok sírással és sok nevetéssel, sok harccal és sok béküléssel. Leginkább magammal. Harcoltam magammal, vagy inkább magam ellen, aztán kibékültünk, és kezdődött elölről. Sokszor gondoltam azt, hogy feladom és visszamegyek a jól megszokott kis burokba, ahol nem kell magam megmutatni, ahol csak én vagyok, ahol nem kellenek új ismeretségek, új kihívások.
Aztán valahogy mégis mindig, csak egy-egy lépéssel ugyan, de kijjebb léptem a burokból, a komfortzónából vagy inkább kitoltam a határait. Néha még most is visszalépek, igaz, mindig kevesebbet megyek vissza, mint előre, így teknőstempóban, de haladok.
Ebben az évben megtanultam, hogy hogyan mondjak igent magamra és hogy ez néha azt jelenti, hogy másokra nemet kell. Megtanultam, hogy ha tudatosan figyelek arra, hogy ne bántsam magam, egyre kevesebbszer fordul elő. Megtanultam, hogy lehetnek álmaim, vágyaim, céljaim és azt is, hogy ezek igenis elérhetők.
Megtanultam, hogy a leghétköznapibb dolgok és történések is rejthetnek csodát és megtanultam azt is, hogy véletlenek tényleg nincsenek.
Megtanultam, hogy hogyan álljak ki magamért (igaz, ezt még lehet fejleszteni) és hogy ez nem azt jelenti, hogy ezzel másoknak ártok, csupán azt, hogy fontos vagyok saját magamnak.
Azt hiszem, ebben az évben megtanultam és megtapasztaltam, hogy milyen feltételek nélkül szeretni és szeretve lenni és hogy tényleg vannak azok az emberek, akikkel ezt meg lehet élni. Nem mindenki, nem is kell, hogy mindenki ilyen legyen, de van egy maroknyi ember, akik előtt már nem kell és nem akarom takargatni magam, még a legrosszabb napokon sem, mert pontosan látják, hogy mi van belül. Sírhatok, nevethetek, hisztizhetek, csapkodhatok, lehetek szomorú, lehetek vidám, lehetek bolond, lehetek szétszórt vagy lehetek bármilyen, mert én én vagyok.
És úgy érzem, ez a legnagyobb tanulság ebben az évben. Hogy én én vagyok. Minden problémámmal, minden rossz és jó tulajdonságommal, minden nehezebb és könnyebb napommal, minden szóval és minden mozdulattal. És már nem kell, hogy bűntudatom legyen emiatt, mert van belül valaki, aki azt mondja: minden így van jól.
Boldog, csodás, sikeres új évet és életet mindenkinek!
• P.R. •
